Mel Gibson  (Peekskill, 1956. január 3.)  karrierje rendíthetetlenül vagy inkább rettenthetetlenül ívelt felé. Miközben színészként és rendezőként egyre több sikert ért el, botrányaival újra és újra a bulvárlapok címlapján találta magát.

11 testvére körül hatodik gyereként jött napvilágra. Szülei: Hutton és Ann Gibson. 12 éves korában  költözött az ausztráliai Sydneybe (Ann Gibson szülővárosába), miután édesapja, egy vasúti jelzőőr munkahelyi balesetet szenvedett. A költözésük másik oka az volt, hogy elkerüljék az idősebb Gibson-fiúk bevonulását a vietnámi háborúba. Melt beíratták egy katolikus iskolába, ahol társai folyton gúnyolták amerikai kiejtéséért, ezért az ifjonc átment lázadóba: ivott, dohányzott és káromkodással bosszantotta tanárait.

Mel Gibson leérettségizett, majd a legkülönfélébb szakmákat - szakácstól kezdve az újságíróig - akarta választani, de miután a nővére jelentkezett a National Institute of Dramatic Artra, a New South Wales Egyetemre, ő is ki akarta próbálni a színészmesterséget.

Diplomáját a Sidney-i National Institute of Dramatic Arts színinövendékeként szerezte. Drámai színészként többek közt Az ügynök halálában lépett a világot jelentő deszkákra.

Egyetemi tanulmányai alatt kezdődött el Gibson filmes karrierje a Summer City (1976.) c. filmmel. Szerencséjére, George Miller rendező látta az alakítását, és meghívta a Mad Max címszerepére való  meghallgatásra a dél-ausztráliai State Theatre Companyhoz.

Annak ellenére esett rá a választás, hogy a szereplőválogatáson monoklisan, szakadt ruhában, törött orral és állkapoccsal, valamint egyéb horzsolásokkal jelent meg (az előző esti verekedésnek köszönhetően), de lehet, hogy épp emiatt esett rá a választás. A karrierje a Mad Maxszel (1979.) vette kezdetét, melynek címszerepe nemzetközileg ismert filmcsillaggá avatta.  A Mad Max óriási sikert aratott, nemcsak a közönség, hanem a szakma körében is, az ausztrál filmintézet hat díjjal jutalmazta, Mel persze megkapta a legjobb színésznek járót.

1979-ben Mel feleségül vette Robyn Moore-t, akit nagyon békés, nyugodt természettel áldotta meg a sors, s a későbbiekben mindig szilárd támaszt jelentett a néha forrófejű Melnek.

Következő két alakításáért a Timben, illetve Peter Weir alkotásában, a Gallipoliban elnyerte az Ausztrál Filmintézet legjobb férfi főszereplőjének járó díját (Australian Film Institute Best Actor Award). 

    
Az amerikai mozik közönsége Gibsont először 1984-ben láthatta a vásznon, a The Riverben (A folyó), Sissy Spacek  partnereként.

Gibson keményen dolgozott azért, hogy megváltoztassa a róla kialakult képet, miszerint jóképű ugyan, de színészi talentuma kevés.

1984-ben  egy nagy sztárral játszott együtt: Fletcher Christiant formálta meg a Bountyban, amelynek kapitányát Anthony Hopkins alakította.

 A People magazin 1985-ben a "Legszexisebb élő férfinak" választotta Gibsont , s megannyiszor szerepelt "A világ 50 legszebb embere" listán is.

1987-ben indult útjára Hollywood történetének egyik legsikeresebb sorozata, a Halálos fegyver című produkció, amelyben Gibson Martin Riggset személyesítette meg. Az első film olyan elképesztő sikert aratott, hogy később még három további folytatás készült.

Mivel Robynnal való házasságából hat gyermeke született, Gibson szívesen játszott szívmelengető, romantikus filmekben is: A halhatatlan szerelem és rendezői debütálása Az arcnélküli ember (1993.), amelynek főszerepét is ő alakította.

Mivel már megtehette, végre szerepet vállalt kedvenc műfajában, a westernben is, és Jodie Foster társaságában roppant élvezte a Maverick (1994.) forgatását.

Ezután azonban komolyabb fába vágta a fejszéjét: A rettenthetetlent ő rendezte, ő volt a producer és ő keltette életre William Wallace-t, a skót szabadsághőst. A film Golden Globe-díjat kapott, majd kiérdemelte a legjobb rendezőnek és filmnek járó Oscar-díjat is.

2000 nyarán Gibson két oldaláról is megmutatkozott, két különbözõ hazafias oldaláról. Ő volt a főszereplője, A hazafi  (The Patriot) c. filmnek, s szinkronizálta a "repülő" amerikai kakast a Chicken Run c. animációs filmben.

Nem csak egy animációs baromfinak kölcsönözte a hangját; Gibson szinkronizálta a Disney-féle Pocahontas amerikai tisztjét is, sőt önmagát "alakította" a The Simpsons - sorozat egyik epizódjában is.

2001-ben kipróbálta a narrátorkodást is, ugyanis a Breaking The Newsnak ő volt a tv narrátora.

 A Mi kell a nőnek? című filmjéért Gibsont 2001-ben Golden Globe-ra jelölték. A vígjátékban  felszabadultan komédiázik, láthatóan otthon érzi magát a figura bőrében. 


Mi kell a nőnek?

2002-ben a Jelek című thriller kasszasiker lett.

Miközben Mel Gibson vígjátékot és sci-fit forgatott, történelmi tárgyú filmet rendezett, egy nagy gondolat érlelődött benne. Bevallása szerint már tizenkét éve melengetett szívében egy nagy tervet: Jézus életét kívánta filmre vinni, pontosabban élete utolsó tizenkét óráját, szenvedésének történetét.

A rendezést elvállalta, de a főszerepet James Caviezelre bízta. Érdekes módon a szereplők arámi és latin nyelven szólalnak meg, hogy még hitelesebb legyen műve.

A 2004. február 25-i premier és az azt követő siker Mel Gibsont igazolta, bár a filmtörténet talán legnagyobb ideológiai háborúját váltotta ki. A Bibliához hű krisztusi szenvedéstörténet filmes adaptációja feletti vita nem művészi értékekről, hanem a zsidó-keresztény viszonyról, az antiszemitizmusról szólt.  A szenvedélyek soha nem látott magaslatokba csaptak, és  Gibson győzött A művet megértéssel fogadta az amerikai közönség, és 2004 tavaszán már szerte Európában is bemutatták az alkotást.

"Tengernyi időmet vette el a film, minden tehetségemet és energiámat beleadtam. Művészi szempontból feltétlenül életem kiemelkedő pillanatának tekintem" - mondta Gibson. 


A legnagyobb sikere az Apocalypto, melyben rendezõ, forgatókönyvíró sőt producer is. A filmet 2006-ban forgatták és 2007-ben Bafta-díjra jelölték, a legjobb idegennyelvű film címére. A történet középpontjában álló férfi, Jaguár Mancs idillikus világát brutálisan feldúlja egy erőszakos megszálló hatalom, s kezdetét veszi egy veszélyes utazás egy olyan világba, ahol az elnyomás és a félelem uralkodik, a szívszaggató véghez vezető utat, a szerelemet, a család iránti ragaszkodást és egy szökés viszontagságait viszi a vászonra, ahogy egy kétségbeesett férfi életét próbálja menteni, hogy újra láthassa szeretteit.



Mel Gibsonnak jól jön a siker, ugyanis az utóbbi időben nem művészi tevékenysége miatt került az újságok címlapjára, hanem ittas vezetés és gyorshajtás, ráadásul antiszemita kijelentések miatt, nem is beszélve arról, hogy 2009 áprilisában bejelentette a színész, hogy elvált feleségétől, akitől 7 gyermeke született,  és új párjával, az akkor 24 éves orosz Okszana Grigorjevával kívánja leélni életet. 2009 végén megszületett kislányuk, de 2010 áprilisában már szakított is az álompár. 

Úgy nézett ki, a balhék csillapodása után újra visszatérhet a mozivászonra, méghozzá a 2009-es év legsikeresebb vígjátéka, a Másnaposok folytatásában, amelynek helyszíne ezúttal Las Vegas helyett Thaiföld lesz. Azóta az hírlik, mégsem játszik a filmben. Viszont az idén a mozikba kerül  The Beaver (A hód) című filmje, amelynek bemutatását a hollywoodi sztár magánéleti botrányai miatt jegelte a stúdió.

 

A közeljövőben látható  filmjei a tévében:

Mi kell a nőnek? - Film+, 2011-01-04 21:10
Tim - M1, 2011-01-04 21:40 - M2, 2011-01-05 00:45
Halálos fegyver 2. - Cartoon Network/TCM, 2011-01-07 02:30 -  2011-01-07 21:00 -  2011-01-08 02:40
Halálos fegyver 3. - Cartoon Network/TCM, 2011-01-08 21:00
Halhatatlan szerelem - Viasat3, 2011-01-09 18:00