A filmtörténet legendás színészeit ma is körbelengi valamiféle áhitat. És hiába járt el felettük az idő, ma is sármosnak tűnnek. Van bennük valamilyen - kissé megfoghatatlan - erő, hit és persze tehetség. Igaz bálványok - voltak - ők. És közéjük tartozott a ma három éve elhunyt Paul Newman is. Igen jóképű férfi volt, s áthatóan búzavirágkék szeme (ez a legendás szemszín – hogy-hogy nem – már korai, fekete-fehér filmjein is felismerhető) hamarosan afféle védjegyévé vagy márkajelévé vált. Színészként, emberként nem lehetett nem szeretni.

1925. január 26-án született az ohiói Clevelandben. Apja félig, anyja teljesen magyar volt. 18 évesen, a második világháború idején pilóta szeretett volna lenni, de színvaksága miatt elutasították. ezért rádiósként fogta az éter jeleit a Csendes-óceánt átszelő torpedóbombázókon. A háború után az eredetileg tanári pályára készülő Paul befejezte a Yale egyetemen az angol-közgazdász szakot. Egy évvel később  New Yorkba költözött,  Ekkor került be a kor legkiválóbb New York-i színiiskolájába, Lee Strasberg Actor's Studiójába, ahol kitanulta a színészmesterséget, és ahol mindenki számára egyértelmű volt, hogy Newman hatalmas érzelmi skálával, visszafogott játékstílussal még sokra viszi.

Karrierjét színpadi színészként kezdte a Broadway deszkáin. Első jelentős szerepei a Picnic, a The Desperate Hours és Az ifjúság édes madara voltak. utóbbinak a későbbi filmváltozatában (1962.) is ő alakította a főszerepet.

Első hollywoodi szerepeit 25 évesen, tévésorozatokban kapta, de már az 50-es években felfedezték a producerek, hogy markáns arcvonásai, atlétikus alkata és kék szeme miatt ő  a legjobb választás sportfilmek (Valaki odafönt - Rocky Graziano bokszolóként - 1956.)  , szerelmi drámák (Hosszú, forró nyár -1958.)  , és a westernfilmek (Balkezes pisztolyhős  - 1958.)  főszerepére.

A nagy áttörést az 1958-as Macska a forró bádogtetőn  hozta meg neki, Főszerepéért Oscar-díjra is jelölték.

 

33 éves volt ekkor, és ezután szinte minden filmjében emlékezetes alakítást nyújtott.  Hollywood egyik legnagyobb szupersztárja lett, népszerűségéhez kritikai és szakmai elismerés is járult.

1960-ban a holokausztot követő időszakot feldolgozó Exodus  főszerepével bevéste magát a „halhatatlanok” közé.

Korán jó barátságba került a western műfajjal, de az igazi sikert A hallgatag ember (1967.) félvér indiánja hozta meg neki.  

 

Egyik legkedvesebb szerepe a Bilincs és mosoly  (1967.) című világsikerű filmben volt.

1969-ben Hollywood másik legendásan jóképű szívtiprójával, Robert Redforddal robbantottak kasszát. Ekkor forgatták azt a westernt, amely egyike legismertebb és legmaradandóbb filmjeinek. Ez volt a  Butch Cassidy és a Sundance kölyök, melyben emlékezetes alakítást nyújtottak. 1973-ban jött A nagy balhé - ismét Redforddal.

   

Rá egy évre forgatta a szintén kultikussá vált Pokoli torony című filmet, olyan partnerekkel, mint Steve McQueen, Faye Dunaway, Fred Astaire.



A 80-as évek egyik legjelentősebb szerepét (egy ügyvédet)  Az ítélet (1982.) című filmben játszotta. A legjobb férfi főszereplőként Golden Globe-díjra és Oscar-díjra is jelölték.

 

Összesen 10 szerepéért jelölték Oscar-díjra, de csak 1987-ben, 62 évesen nyerte el, legjobb főszereplő kategóriában A pénz színe című Scorsese-filmért.

 

Az Akadémia emellett 86-ban az életművéért, majd 94-ben a humanitárius tevékenységéért jutalmazta Oscarral.

A 90-es években a Senki bolondja című filmmel ért el igazán kugró sikert (1994.), aminek a főszerepéért Oscar-jelölést, és számos díjat kapott.

 

Utoljára a 2002-es A kárhozat útja című filmben láthattuk, maffiafőnökként Tom Hanks mellett, és alakításáért a legjobb epizódszereplő Oscarjára jelölték.  .

Családjával távol akart élni Hollywoodtól. Westportban, Connecticut államban építettek házat és ott élt feleségével és a gyermekeivel.

Minden idők egyik legnagyobb filmes bálványa 2008. szeptember 26-án, nyolcvanhárom éves korában tüdőrákban halt meg.  Családja és közeli barátai vele voltak connecticuti otthonában.

Igazából nem szeretett filmezni. Legalábbis így nyilatkozott, hetvenöt évesen, ötven játékfilmmel a háta mögött. „Sohasem bűvölt el igazán a filmezés, főként azért nem, mert a színházban szeretek igazán dolgozni. Nem csináltam sok filmet. Boldoggá tesz, amivel mostanában vagyok elfoglalva: szeretek rendezni és olykor színpadra lépni is. Hébe-hóba a televízióban is csinálok valamit.”

1958-ban elvált első feleségétől. Jacqueline Witte színésznőtől, akit még 1947-ben vett el. Ebbõl a házasságból három gyermeke született: egyetlen fia, Scott (1950.), és két lány Susan Kendall (1953.) és Stephanie.

1978. novemberében a fia, Scott drog túladagolásban halt meg. A tragédiát követően Paul Newman hatalmas összegeket fordított drogfüggők gyógyíttatására különféle alapítványok keretében.

1957-ben ismerkedett meg a második felelségével, Joanne_Woodward színésznõvel, a Hosszú, forró nyár c. film forgatásán. 1958. január 29-án vezette oltár elé, és azóta boldog házasságban éltek. Három lányuk született: Elinor "Nell" Teresa (1959.), Melissa "Lissy" Steward (1961.) és Claire "Clea" Olivia (1965.).

 

Ötvenöt filmje mellett még rengeteg mindenfélét csinált Newman. Rendezett is, például az emlékezetes Rachel, Rachel (1968.), vagy  a A gamma-sugarak hatása a százszorszépekre (1972.) feleségével, Joanne Woodwarddal a főszerepben. Továbbá politizált, baloldali liberálisként, jó ügyek mellett állt ki, a fegyverviselés betiltásáért és a melegek házasságának engedélyezése érdekében kampányolt. Büszke volt rá, hogy a Watergate-ügy idején felkerült Richard Nixon elnök által vezetett „ellenség-listára”.

Ezen kívül profi autóversenyző volt, s egy autóverseny-istálló társtulajdonosa. A nyolcvanas években meg gondolt egyet, és élelmiszeripari céget alapított az általa kikevert spagetti-szószok és saláta-öntetek forgalmazására. Az eredetileg viccnek indult „Newman’s Own”-márka idővel több mint százmillió dollár tiszta nyereséget produkált. Newman az utolsó centig eljótékonykodta a pénzt, főleg a rákos kisgyerekek javára.

Élete során több mint 250 millió dollárt fordított karitatív célokra.

 

Paul Newman a közeljövőben a tévében:

Pokoli torony - FilmMúzeum, 2011-10-03 21:00